Mára nyugodtan kijelenthetjük, hogy a hazai tapasztalataink és eredmények alapján is a silócirok potenciális vetélytársa a silókukoricának a fű pedig minden tekintetben maga alá gyűrte a gabonaszenázsokat. A festulolium szenázs fűfélék majd a silócirok egymás után vetve olyan összetett egyedi problémákra kínál alternatív megoldást, mint a hozam maximalizásása egy adott területen egy tenyészidőszakra vonatkozólag, mindkét növényfaj genetikai potenciáljának kihasználása, munkacsúcsok elkerülése, takarmányozási érték maximalizálása, költségek optimalizálása, takarmánybiztonság, a klímaváltozás negatív hatásainak tompítása stb.

Az éghajlati viszonyok változásával, valamint a termelési költségek és kihívások növekedésével a termelők gyakorlati alternatívákat keresnek. Az optimális megoldások keresése során az egyik olyan növény, amelyre egyre gyakrabban figyelnek fel, a silócirok. A rendkívül magas emészthetőséget biztosító BMR silócirkok a hagyományos évtizedekkel ezelőtti cirok régióktól jóval északabbra, számos gazdaságban hazánkban is, megtalálták nyereséges és produktív szerepüket a vetésforgóban immáron több mint 15.000 hektáron. A festulolium fűfélék pedig több mint egy évtizede kínálnak megoldásokat évente több mint 10.000 hektáron a magyar gazdaságok számára.

Visszatérve az eredeti kérdésfelvetésre, hogy miért is ezt a két növényt állítottuk egymás mellé, pontosabban vetettük egymás után? Vegyük sorra az előnyöket a telepítésnél és az egyes vegetációs szakaszokon, valamint a betakarítás körülményeit a főbb takarmányozási értékeket, valamint egyéb ökonómiai szempontokat figyelembe véve. A fűfélék telepítése esetében a vetőmag egy hektárra vetített költsége jóval alacsonyabb mint egyéb ősszel telepített, tavasszal korán lekerülő szenázsfélék esetében mint például a sokat emlegetett rozs és egyéb gabonaszenázsok vonatkozásában. A vetőmag bekerülési költségét figyelembe véve a silócirok hektárra vetített vetőmagköltsége szintén alacsonyabb, mint kukorica esetében. Mindkét növényről elmondhatjuk azt is, hogy vetési ideje sokkal rugalmasabb, mint egyéb takarmányféleségeinké. Vagyis a festulolium fűfélék vonatkozásában az optimális vetési idő egészen augusztus második felétől szeptember végéig tart. Korábbi vetések eredményeként a fűféléket ilyenkor november elején kaszálni kell - lehetőleg magasabb tarlóval - amit nulladik kaszálásnak hívunk, hiszen a közel 60 cm magas állomány nehezen heveri csak ki a tél viszontagságait.

A silócirok esetében pedig, mivel a cirok egy “mediterrán növényféle “ a melegebb talaj nélkülözhetetlen a biztonságos keléshez és kezdeti fejlődéshez, így a május elejétől egészen június közepéig biztonsággal vethetjük. Ennél korábbi vetése esetén fokozottan fennáll a veszélye, hogy egy heterogénebb állományt kapunk a hidegstressz miatt, valamint erősen korlátozódik a tápanyagok felvételének lehetősége, mely kihat a vegetáció későbbi szakaszaira, így a végén komoly terméskiesést és beltartalmi paraméterek tekintetében a genetikában rejlő maximum kiaknázatlanságát eredményezheti, így esetleges téves következtetéseket vonhat le egy egy termelő a cirok hibridekkel kapcsolatban. Tápanyag utánpótlással kapcsolatosan mindenképpen meg kell említeni, hogy a silócirok számára tápanyagforrásként biztosított nitrogén hatóanyagot semmiképpen sem emeljük 80kg/ hektár fölé hiszen a magas emészthetőségű BMR típusú cirok hibridek szárszilárdságára negatív hatással lehet, a vegetáció későbbi szakaszaiban. A nitrogén forrás tekintetében a festulolium fűszenázsok maximum 100 -120 kg hatóanyagot igényelnek a teljes vegetációs periódusban. Amennyiben a fűszenázst keverékben vagyis pillangós fajokkal vetjük együtt ennek arányában a nitrogén szükséges pótlását egyenes arányban csökkenthetjük.

A vetés körül mindenképpen említésre méltó gondolat, hogy mindkét növény esetében igaz a gyors talajtakarás. A festulolium fűfélék esetében a bokrosodás olyannyira gyors, hogy a gyomoknak szinte esélyük nincsen a területen történő megtelepedésre, és őszintén szólva a növényvédelem itt le is zárult.

A BMR típusú silócirok hibridek esetében a kukoricánál szűkebb tőtáv és a gyors növekedési erély miatt a gyomnyomás jóval alacsonyabb, mint a kukorica esetében. A silócirkok rendkívül gyorsan borítják a teljes talajfelületet és elzárják azt a napfény elől. Tehát mindkét növény esetében nyugodtan kijelenthet jük, hogy a gyomirtás egyszerűbb feladattal jár mint festulolium fűfélékkel szemben a gabonaszenázsok, silócirkokkal szemben pedig a silókukorica esetében. A növényvédelem rejtelmeibe nem jobban elmélyedve azonban meg kell említenem, hogy a BMR típusú silócirok hibridekkel történt eddigi tapasztalataink alapján fungicidek alkalmazására nem volt szükség.

VEGETÁCIÓ ÉS BETAKARÍTÁS

A festulolium fűfélék az aszályos őszi időjárással szemben ellenállóbbak, és tapasztalataink azt mutatják, hogy olyan termőterületek, amelyekről a tél beálltáig már már lemondtunk tavasszal a téli minimális csapadékkel gyorsan fejlődésnek indul, vagyis a mag képes sok esetben hónapokig pihenni a talajban. A fűfélék szemben a gabonaszenázsokkal sokkal hamarabb heverik ki a tél viszontagságait, akár a belvizeket és a kedvezőtlen őszi, akár aszályos periódust is. Ez a tulajdonsága egyszerűen abból fakad, hogy amíg az egyszerű olaszperje típusok valamint a gabonaszenázsok növekedése csupán lelassul a kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett, a festulolium hibrid füvek növekedése fejlődése leáll “ -dormancy fázis “ így óvja meg a növény saját magát az esetleges visszafordíthatatlan károsodástól. Tavaszi növekedési erélye viszont jóval intenzívebb a konkurens, korán lekerülő tavaszi takarmányféleségeinknél. A tavaszi aszály, melyet az elmúlt években gyakran tapasztalunk a gabonaszenázsok hozamát nagyon erősen visszaveti. A festuloliumok betakarítás ablaka szélesebb így az aranyat érő májusi esők még a festulolium füveket vegetációban érik, vagyis a beltartalmi értékek még növekednek és a vegetációs tömeg is emelkedik.

Itt gondolom, hogy elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy mindenki előtt világossá tegyük miért is szerepel most együtt a BMR típusú silócirok és a festulolium fű hibridek. Mivel korábban említettem, hogy a fű esetében 2 tavaszi betakarítás is lehetséges - szemben a gabonaszenázsokkal -, és a silócirok hibridek vetési ideje szélesebb és talajhőmérséklet igénye magasabb így rendkívüli lehetőség kínálkozik arra, hogy mindkét növényből kihozzuk a maximumot, vagyis a fűszenázsok esetében 2 tavaszi kaszálást realizáljunk. Az elsőt április közepén majd a másodikat május közepén 12 tonna feletti éves szárazanyag kihozatallal hektáronként (ami egy gabonaszenázs esetében lehetetlen), majd másodvetésként ehhez párosul a silócirok hibridek rendkívüli szárazságtűrő képessége, amit 2022 évi vegetációs periódusban szintén tényszerűen bizonyított, némely területen átlagosan 35-40 tonna közötti zöldtömeg hozammal hektáronként. Amennyiben a gondolattal tovább játszadozunk, könnyen levonhatjuk azt a következtetést is, hogy a festulolium füvek második kaszálásának lehetőségét is kihasználva és a BMR silócirkok későbbi vetése a munkacsúcsokat is elkerülhetővé teszi. Mivel a kora tavasszal lekerülő takarmánynövények már a depóban pihennek és a tavaszi vetések már hetek óta szépen sorolnak, a BMR silócirok hibridünket, pedig ekkor ajánlatos vetni. Mindezek fényében úgy gondoljuk, hogy az állattartó gazdaságok számára tehát egy minőségi takarmány valamint a nagyfokú takarmánybiztonság elérése érdekében a lehető legjobb alternatíva a festulolium fű és után a BMR Silócirok kombináció.

Takarmányozási és takarmányozási értékek tekintetében a részleteket mellőzném is, csupán felszínesen annyi mégis említésre érdemes lehet, hogy mind a festulolium fűfélék mind a BMR típusú silócirkok nemesítési iránya a kérődző állattartó gazdaságok számára legfőbb irányelvek alapján az emészthető rosttartalom maximalizálására helyezte a hangsúlyt. Így az emészthető rosttartalom a hazai előállítású Helus Festuloliumban valamint a BMR cirok hibridekben 80%-hoz közelít, mely a tej és húskihozatal szempontjából a legfontosabb takarmány értékmérő tulajdonság. Csupán kis kitérőként mindenképpen megemlíteném a helyes fajtaválasztást, főleg a fű után vetett silócirkok vonatkozásában. Mindenképpen a hasznosítási iránynak megfelelő választást, hiszen a nagy fajtaválaszték között meg kell találnunk a hozam és beltartalom vonatkozásában a legmegfelelőbb hibrideket, hiszen a piacon kapható hibridek közül több a törpe növésű silócirok, melyek hiába biztosítanak magas beltartalmi értékeket a hozam tekintetében messze elmaradnak főleg az aszályos időjárás esetén, melyre az idei évben bőven volt példa. Hozam tekintetében a magasabb növésű hibridek sok esetben 3-4 méteres növényállomány viszont takarmányozási mérőszámok tekintetében marad el. A legmegfelelőbb választás a Vital-Feed Kft. tapasztalatai szerint azok a BMR típusú silócirok hibridek, melyek középkorai vagy középkései vegetációs periódussal rendelkeznek, 2-2,5 méter magasra növő hibridek, melyek magas emészthetőség és zöldhozam mellett fejlett bugával is rendelkeznek egyben, a legmegfelelőbb kombinációt megteremtve a hazai gazdaságok számára. Így különösen nagy siker és egyben biztonság is a magyar gazdaságok számára az az előbbrelépés, hogy mindezen tulajdonságokat maximálisan ötvöző, korábbi években nagy népszerűségnek örvendő Arigato BMR névre hallgató hibrid vetőmag előállítása már hazánkban zajlik. Amit azt gondolom a fajtaválasztás esetében szükséges folymatosan hangsúlyozni, hogy a szemes cirok hibridek alkalmazása silócirokként tejhasznú gazdaságok számára hibás döntés, hiszen egyéb paraméterek mellett a szemes cirkok magja beltartalmi mutatói alapján a test és így a tőgy elzsírosodását eredményezi és a testi zsír megjelenése a tőgyben a tejtermelés visszaesését okozhatja. Bátran mondhatjuk,hogy a Vital-Feed Kft. jövőben is ezen szilárd meggyőződése alapján folytatja a munkát a festulolium fű és BMR silócirok fajták vonatkozásában egy olyan innovatív technológiára, vetésforgóra alapozva, amelyet többezer hektáron sikerrel alkalmaznak évek óta partnereink országszerte. A DLF genetikai háttérével az immáron több mint tíz éve hazai előállítású vetőmagokkal, a BMR cirok hibridek tekintetében pedig a Lidea cég hazai csapatával, élmezőnyt jelentő silócirok hibridek genetikai hátterével, fajtaválasztékával, ahol a vetőmagellátás biztonságos bázisát jelentő magas fokú szakértelmet az Agroszemek Kft. biztosítja a vetőmagok hazai előállításával.