Az eltérő hasznosítású cirkok termesztésében nagyon sok a közös vonás. A technológiát a szemes cirkon keresztül mutatjuk be és ahol a silóciroknak más az igénye, azt vastagon szedve, aláhúzással külön jelöljük! A technológiai javaslat a Lidea saját, nemzetközi és hazai kísérleti eredményein, valamint a hazai üzemi tapasztalatain alapul. Emiatt a kiadványban szereplő javaslatok csak a Lidea hibridek termesztéséhez nyújtanak gyakorlati útmutatót, más nemesítőház termékével kapcsolatban eltérő megoldások lehetnek a megfelelők! A javasolt technológia a hazai termesztési viszonyok között az általában bevált gyakorlatot foglalja össze, de nem tudja garantálni, hogy a termelő a fajtaleírásokban szereplő termésmaximumot el fogja érni. A sikeres ciroktermesztés alapja az, hogy ismerve a termőhelyi adottságokat és a cirok növény igényét, helyes hibrid választással és agrotechnika alkalmazásával próbáljuk meg maximalizálni a jövedelmünket! Az adottságokhoz és az igényekhez kell cirkot választani és mi segítünk ebben!

TALAJIGÉNY

A cirokfélék a gyengébb adottságú, aszályra, stresszre hajlamos területeken is sikerrel termeszthetők, ott ahol a hagyományosan termelt szántóföldi növények már nem! A cirok a szélsőséges szikes, homok, valamint 4,5 pH alatti savanyú talajok kivételével mindenhol sikeresen termeszthető.

TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁS

A cirok tápanyag igénye alacsonyabb, mint a kukoricáé, azonban a megfelelő mennyiségű és minőségű termés eléréséhez a szükséges tápanyagot biztosítani kell! A javasolt tápanyag mennyisége termőhely és termelési intenzitás függvényében változik. Az elővetemény betakarításától a növényápolás végéig tartó időszakban kijuttatásra javasolt összes hatóanyag mennyisége (kg/ha): Nitrogén: 80-100, Foszfor: 60-70, Kálium: 70-90 A cirok 6-8 leveles fenológiai állapotban kiemelkedően jól reagál a nitrogénre. A kultivátorral javasolt kijuttatandó hatóanyag: 30-40 kg/ha. Szemes cirok esetében a gyenge adottságú területekre kijuttatott túl sok nitrogén (150 kg/ha hatóanyag felett) nem biztosan megtérülő kiadásként ronthatja a termesztés gazdasági eredményét. Silócirkok esetében a 100 kg/ha hatóanyagot meghaladó nitrogén kijuttatása nem javasolt, mert egyes időjárási körülmények között hajlamosíthat a megdőlésre. A cirok 8-10 leveles állapotában a lombtrágyák (kén, mangán, cink, bór tartalmú) kijuttatása egyértelműen javasolt. Külön megemlítendő tápelem a kén, ami a vizsgálatok szerint a szemes cirok esetében javítja a termés beltartalmát és növeli, a takarmányipar számára különösen fontos fehérje mennyiségét. Emiatt javasolt kén tartalmú alap vagy lombtrágya kijuttatása.

TALAJELŐKÉSZÍTÉS

Az apró magvú cirok esetében kiemelten fontos az egyenletes, aprómorzsás, sima felszínű vetőágy!  Ezt az elvárt minőségű vetőágyat a maguk után nagyobb szármaradványt hagyó növények esetében nehezebb megteremteni, de a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján, szántás nélküli művelési móddal és korszerű direkt vetőgéppel is megfelelő minőségben lehet a vetést elvégezni. Emiatt a cirok legjobb előveteményei a korán lekerülő növénykultúrák: kalászosok, borsó, repce.

VETÉS

A cirok melegigényes növény, ezért a vetése csak akkor javasolt, ha a vetésmélységben mért talajhőmérséklet tartósan eléri vagy meghaladja a 11‑13 °C-ot! A cirokfélék vetése jellemzően a napraforgó, kukorica vetése után kezdődik és elhúzódhat május közepéig (silócirok esetében az őszi vetésű takarmánynövények betakarítását követően akár május végéig). A későbbi vetés nem javasolt.

• Vetésmélység: 3-4 cm, de szárazabb körülmények között még az 5-6 cm is elfogadott, amennyiben ebben a mélységben még nedves a vetőágy.
• Tőszám: az optimális kivetett tőszám a termőhely függvényében változik. A Lidea szemes cirkok esetében ez 260-300.000 szem/ha. A silócirok esetében180-220.000 szem/ha tőszámmal kell vetni és nem javasolt ettől eltérni, mert mind a magasabb, mind az alacsonyabb tőszám terméskiesést okozhat. Szemenként javasolt a vetés, amihez a vetőtárcsa ajánlott lyukmérete: 2-2,2 mm átmérő.
• Sortávolság: szemes cirok 45-76 cm annak függvényében, hogy milyen sortávolságú vetést tudunk kultivátorozni. Silócirkoknál csak a kukorica sortávolság a javasolt mivel az alacsonyabb sortáv terméskiesést okozhat.

NÖVÉNYVÉDELEM 

Gyomirtás

A cirok egyszikű növény és ebből következően az egyszikű gyomok elleni védekezés speciális megoldást kíván! Az évelő egyszikű gyomnövények (pl. fenyércirok) ellen jelenleg tökéletes megoldást nyújtó gyomirtó szer és így megoldás nincs! Egyedüli és költséghatékony megoldásként az előző kultúrában vagy az őszi tarlón elvégzett gyomirtással lehet védekezni ellene. Megjelenése a cirok táblán – a fertőzés függvényében – komoly terméskieséssel járhat. Emiatt évelő egyszikű gyomnövénnyel fertőzött területeken nem javasolt a cirok termesztése! A cirokban javasolt technológia alapgyomirtásból és szükség esetén egy kiegészítő posztemergens gyomirtásból áll.

I. Alapgyomirtás

A vetéstől a cirok 3 leveles koráig egy növényvédőszerrel egyszeri kezelést jelent, magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen. A hatás kifejtéséhez, a kijuttatást követő 2 héten belül 10-20 mm bemosó csapadék szükséges. Az alapgyomirtásra többféle hatékony megoldás létezik. A gyomirtó szer kiválasztása során figyelembe venni, hogy a cirok vetőmag CONCEP III® antidótummal csávázott vagy nem. Az antidótumos megoldás lehetőséget ad arra, hogy az alapgyomirtás során S-metolaklór hatóanyagú növényvédőszerrel történjen a kezelés, ami nem károsítja az így csávázott cirkot, szemben a hatóanyagra érzékeny gyomnövényekkel. FONTOS! A CONCEP III®-mal csávázott cirok esetében bármilyen engedélyezett gyomirtó szer használható, az engedély okiratának megfelelően. A CONCEP III®-mal nem csávázott cirok esetében az S-metolaklór hatóanyagú növényvédőszer használata TILOS, mert az a kultúrnövényt károsítja! A szokásos gombaölőszeres kezelésen túl az Lidea kizárólag CONCEP III® antidótummal csávázott vetőmagot hoz forgalomba. Ez egy speciális védekezési lehetőséget ad a termelők kezébe, illetve megadja a lehetőséget arra, hogy a helyi termesztési körülmények ismeretében (gyomösszetétel, időjárás viszonyok...) kerüljön kiválasztásra a leghatékonyabb megoldás.

• Premergens (vetés után, kelés előtt) kijuttatásra javasolt szerek pl.: GARDOPRIM PLUS GOLD® (csak CONCEP III® antidótummal csávázott cirok) DUAL GOLD 960EC® (csak CONCEP III® antidótummal csávázott cirok) SUCCESSOR®TX (CONCEP III® antidótummal csávázott és nem csávázott cirok) SUCCESSOR® 600 — engedélyezés alatt VAGY! (amennyiben nem történt premergens kezelés!)
• Korai posztemergens (keléstől a cirok 3 leveles koráig) kijuttatásra javasolt szerek pl.: GARDOPRIM PLUS GOLD® (csak CONCEP III® antidótummal csávázott cirok) SUCCESSOR®TX (CONCEP III® antidótummal csávázott és nem csávázott cirok) SUCCESSOR® 600 — engedélyezés alatt

Az alapgyomirtó szer kijuttatásának az időpontját a vetés után várható időjáráshoz célszerű igazítani. Az általános gyakorlat szerint, ha a vetés és az azt követő pár napban nem várható a hatás kifejtéséhez minimálisan szükséges mennyiségű csapadék, akkor célszerű a kijuttatásban a korai posztemergens permetezést választani.

II. Posztemergens gyomirtás

Alapvetően a kikelt állományban, a cirok 3-6 leveles állapotában magról kelő és évelő kétszikű gyomok elleni védekezést jelent. Az engedélyezett szerek jellemzően hormonhatásúak és a megkésett kijuttatásuk (a cirok 7-8 leveles állapotában vagy utána) termésveszteséggel járhat, mivel termékenyülési problémákat, akár sterilitást is okozhatnak!

Kiemelkedően fontos a kétszikűek elleni posztemergens védekezés, mert a gyomosodás okozta terméskiesés mellett nem kívánatos kétszikű gyom a csattanó maszlag (Datura stramonium), amely termése betakarításkor a tételben nem elfogadott mivel mérgező. Magról kelő egyszikű gyomnövények ellen ebben a fenológiai állapotban jelenleg egy növényvédőszer az engedélyezett (kétszikű gyomirtási mellékhatással), ami önállóan vagy kombinációban alkalmazható.

• Posztemergens kijuttatásra javasolt szerek pl.: BANVEL 480S®, CASPER®, CALLAM®, VIPER™

Az aktuálisan engedélyezett növényvédőszerek listája megtalálható NÉBIH honlapján:  novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso 

A növényvédő szerek felhasználásánál mindenkor vegyük figyelembe az engedélyokiratban leírtakat!

Egyéb növényvédelem

Gombaölőszeres kezelést nem igényel, gombás megbetegedésre nem hajlamos. Kártevők jellemzően nem károsítják. Az évjárat függvényében esetleg megjelenő kártevők (levéltetű vagy gyapottok- bagolylepke hernyó) elleni védekezésben az eseti engedélyes rovarölőszerek megfelelő megoldást nyújtanak.

NÖVÉNYÁPOLÁS

A cirok termesztésének kifejezetten javasolt eleme a sorköz művelése kultivátorral!

A kísérletek egyértelműen igazolják, hogy hatására a növény fejlődése felgyorsul, kondíciója jobb lesz. Célja tehát alapvetően nem a gyomok gyérítése, hanem a cirok fejlődéséhez kedvezőbb talajállapot kialakítása. Amennyiben lehetőség van rá akkor egy menetben nitrogén kijuttatása mindenképpen javasolt.

BETAKARÍTÁS

A szemes cirok zöld száron érő növény ezért a betakarításkor a levele és a szára általában még zöld, de a termés már beérett és aratható! A szemes cirok legmegfelelőbb betakarítási ideje az, amikor a szemek kombájnban mért nedvességtartalma 16,5-17 %. Jellemzően ez az időszak a napraforgó betakarítása után, de még a kukorica előtt, szeptember második felére esik (szeptember 10-25, időjárás függvényében). A helyes időpont kiválasztásakor csak a szemek nedvességtartalmát kell mérni, mert a levélzet és a szár általában az első fagyokig zöld marad. A betakarítást 8-10 cm-rel a buga alatt végezzük, nem kell a teljes növényt a kombájnnal betakarítani. A nagy tömegű szármaradvány leforgatva a talajba zöldtrágyázásra kiválóan alkalmas.

Az időben vetett silócirkok betakarítása jellemzően augusztus közepétől szeptember közepéig tart. Ekkor a növény szárazanyag-tartalma megközelíti a jó minőségű erjedéshez szükséges 30%-ot. A betakarítás helyes időpontjának megválasztásában segítenek hibridspecifikus külső indikátor jelek (pl.: levélszáradás, szemek érettsége...).

A cirokfélékre jellemző, hogy fejlődésük kezdetén – a kártevők elleni természetes védekező mechanizmusként - hidrogén-cianid tartalmú toxint termelnek. Ez a méreganyag kb. 30-40 cm-es növénymagasságig, a fiatal hajtásrészekben megtalálható, ami a vegetáció előrehaladtával eltűnik és a termésben már egyáltalán nem mutatható ki. A növény további jellemzője, hogy a betakarítást követően elindul az oldalhajtás (sarjhajtás) képződés. Emiatt a táblán maradt tarló legeltetéssel történő hasznosítása TILOS, mivel az esetleg időközben kialakult fiatal oldalhajtások cianid tartalma elhullást okozhat!

A könnyebb betakaríthatóság érdekében állományszárítás indokolt esetben (pl.: kései vetés, csapadékos időjárás) alkalmazható, ami eseti engedélyes növényvédőszerekkel megoldható. A betakarított cirok magot 14%-os nedvességtartalom alatt tároljuk be.