Gazdaságos tejtermelés

Gazdaságos tejtermelés

A Festulolium és a tapasztalatok Magyarországon A 2016/17-es vetésidőszak volt az első, mikor 3500 ha-on váltottunk olaszperjéről a nagyobb és biztosabb termőképességű fajtákra, a Festuloliumokra.

A DLF és Vital-Feed koncepciójában a takarmányfüvek jövőjét e fajokban látjuk. Ezen új fajtahibridekkel, sokkal biztosabb terméseredmények érhetőek el. Ezen fajok, amellett, hogy a perjefélék hozamát felülmúlják, kivételes ellenálló és regenerációs képességekkel rendelkeznek. Mivel csenkesz és perje hibridekről beszélünk, mindegyik fajnak a kimagaslóan pozitív tulajdonságait magukban hordozzák, mint a szárazságtűrés, a regenerációs képesség és a jóval kisebb hajlandóságot a betegségekre, valamint a megdőlésre.

A 2016/17-es vetésidőszakban ezek a hibridek bizonyították, hogy méltó helyet foglalnak el az őszi vetésű tömegtakarmány növények sorában, kielégítve a legmagasabb termelési szintű állományok igényeit. Cikkünkben törekszünk arra, hogy az említett előnyöket számadatokkal támasszuk alá. Ezen adatokat a termelő partnerekkel szorosan együttműködve, az ország legkülönbözőbb területein, így eltérő termőhelyi adottságokkal rendelkező területekről gyűjtöttük össze. A különböző termőterületek eltérő adottságai mellett a rendelkezésre álló agrotechnikai lehetőséggel is különbözőek voltak.

A hó nélküli hideg tél, az aszályos időjárás, valamint az ország legnagyobb részén azóta is jellemző csapadékhiány, próbára tette a Festulolium fajok genetikai képességeit. A szélsőséges időjárási viszonyok ellenére még a legmostohább körülmények közt is megfelelő áttelelés után kiváló terméseredményeket hoztak.


A diagram adataiból kiolvasható, hogy országos átlagban az egységnyi területről betakarított szárazanyag mennyisége 11,8 tonna. (Nagyon sok termőterületen a termelők a második kaszálás előtt feltörték a területet, mely a rendkívüli aszály miatt az egyes területeken nem a leggazdaságosabb döntésnek bizonyult.)

Az egyes termőhelyekről származó zöld növény betakarításkori beltartalmi eredmények az alábbi táblázatban találhatóak:


Termőhelytől és agrotechnikai adottságoktól függően a betakarított fűszenázs önköltsége, vetéstől a kész szenázsig az első termés esetében 5,48 -11 Ft/kg szenázs. A fent leírtak alapján kijelenthető, hogy a fűszenázs termelése bármely más tömegtakarmány növény előállításával összehasonlítva rentábilis. Olcsón, nagy tömegben, kiváló minőségű, jól emészthető, a magas termelési színvonalat is támogató takarmánykomponens. A megtermelt tömegtakarmányok sorában a fű és fűfélék a szarvasmarha legtermészetesebb tápláléka A bendőműködés szempontjából legmegfelelőbb rostösszetételűek jelentik, ezáltal biztosítják a magas színvonalon egészségesen termelő állományok profitabilitását.