„Így cirkolunk mi”  - avagy BMR Gold X silócirok az ország egyik vezető tehenészetében

„Így cirkolunk mi” - avagy BMR Gold X silócirok az ország egyik vezető tehenészetében

Sok állattenyésztő gazdaságban felmerül a kérdés, hogy az új tipusú BMR silócirkok milyen formában termeszthetőek és milyen módon használhatóak fel az intenzív tehenészetek egyes állománycsoportjainak takarmányozásában.


Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg az ország egyik vezető Holstein Fríz állományának a Berek-Farm Kft. tulajdonosát Bodó Gergőt, milyen tapasztalatokkal bír a cirok termesztésének és takarmányozási felhasználásának területén saját gazdaságában.

Mi volt a cél Gergő, mikor a BMR típusú silócirok mellett döntöttetek? 

Mondhatom, hogy több mint egy évtizede intenzív szántóföldi fű pártiak vagyunk melyet sikerrel termesztünk és minden esetben a második kaszálást még „behozzuk”, viszont a harmadik növedék betakarítása már nem költséghatékony a betakarítható hozamhoz képest. Viszont ebben az időszakban május végi június eleji vetésnél más növény nem képes ekkora biztonsággal helyt állni. Május végén sorba vetem, szeptember közepén betakarítom, egyszerű, mint az egyszeregy és betakarítok 30 tonnát hektáronként. 

Milyen talajadottságok között és milyen vetésszerkezetben termesztettétek BMR Gold X silócirkot 2020-as termesztési évben? 

Egy ötvenes Arany-féle kötöttséggel bíró, nehéz művelésű kötött, és rossz vízháztartású talajba került. Mondhatjuk, hogy kényszerűségből került ezekre a területekre, hiszen a hígtrágya költséghatékony kijuttatása egyik fő szempont volt, valamint a későbbi takarmány készítés miatt ez a terület bizonyult a legmegfelelőbbnek logisztikai szempontból. 

Főnövényként vagy másodvetésként vetettétek a cirkot? Milyen időpontban történt a vetés? 

Fű második kaszálása után másodvetésben vetettük május 29-én. Azért döntöttünk a másodvetés mellett, mivel a fű második növedékét mindenképpen le akartuk hozni a területről, de harmadik kaszálás már a mi területeinken tapasztalataink alapján nem ad olyan tömeget (1,5-2 tonna/hektár) szénában sem, amelyet érdemesnek tartunk betakarítani. A nagyobb hozam reményében döntöttünk a BMR Gold X silócirok másodveteményként történő hasznosítására ezeken a területeinken. 

Milyen tápanyagutánpótlást biztosítottatok a cirok számára és milyen agrotechnikát alkalmaztatok?  

A gyökér és szármaradványok elbomlásának biztosítására, valamint a cirok tápanyagutánpótlására 150 köbméter hígtrágyát juttattunk ki hektáronként, valamint a vetéssel egymenetben további 250 kilogramm nitroszolt is hektáronként. A vetési norma az ajánlottól kicsit magasabb volt ugyanis 300 000 magot vetettünk. De később úgy láttam jól döntöttem, hiszen a növényállományt sűrűségét így láttam megfelelőnek és az állomány kifogástalan volt, a tenyészidőszak végéig. Az én olvasatomban „valahogy így kell kinézni a ciroknak”. Igyekeztünk minél kevesebb talajmozgatással elvetni a cirkot, hogy az amúgy is rossz vízháztartású talajainkban minél több nedvességet őrizzünk meg. Ezért és a gyomosodás elfojtása miatt is alkalmaztunk egy szokatlan technológiát, amit ma már bátran mondhatjuk, sikeresnek bizonyult.




Ugyanis a vetés előtt nem tárcsáztunk, nem készítettünk külön magágyat, csupán sávokat húztunk a cirokmagnak és az olaszperjét nem gyomirtottuk ki egészen a vetés utáni 6-7. napig, amikor Glifozáttal kezeltük a teljes területet. Így csupán a 10-12 cm széles vetési sávban volt esélye a gyomnövényeknek. A Glifozátot pedig azért alkalmaztuk a vetés után egy héttel, hogy a fű ne jelentsen konkurenciát a növekvő silóciroknak.

Pár szót tudnál mondani arról, hogy milyen technológiát alkalmaztatok a növényvédelem érdekében? 

Az előbbiekben részletezett technológia folytatásaként a Gardoprimmel kezeltük. Mindenképpen kiemelném, hogy az nagyon megkönnyíti a gyomirtást, hogy a BMR Gold X vetőmagja Concept III. Csávázószerrel kezelt volt így az egyszikűek elleni védekezés is megoldott volt. A gyomirtási technológiánkat később sorközműveléssel tettük teljessé amely ha egyszerűen akarunk fogalmazni, felér egy öntözéssel. 

Mikor és milyen fenofázisban takarítottátok be a terményt és mi volt a betakarítás időpontjának megválasztásánál a fő szempont? 

A betakarítási időpont szeptember 10-e volt. Augusztus végén a szárazanyagtartalom 25-26% volt így a tervezett betakarítást elnapoltuk, ugyanis „silózás” előtt el akartuk kezdeni. A betakarítás megfelelő időpontjának kiválasztásához a teljes növényből mért szárazanyagtartalom adott iránymutatást. A növény ekkor 110 napos volt. Gyakorlatilag az ajánlásokat betartottuk. 

A betakarított cirkot milyen módon illesztitek a takarmányozási rendszerbe? 

Elsősorban a széna kiváltására használjuk jelen pillanatban, hiszen a környékünkön nem lehet jó minőségű szénához jutni. A növendék takarmányozása a cél tehát nálunk egyelőre. Egyébként nem kizárt, hogy a tejelő állományban is helyet kap, hiszen teljes értékű tömegtakarmányként gondolunk rá. 

Inkább a silókukorica alternatívájaként vagy egy új fajta „szenázsként” tekintünk a BMR Gold X-re?  

Nagyon nehéz kérdés. Egyértelműen tekinthetjük a silókukorica alternatívájaként, de emészthetősége jóval magasabb több beltartalmi takarmányozási értéke felülmúlja a kukoricát viszont ez a típusú BMR nem tartalmaz annyi keményítőt, mint a silókukorica. Viszont mégsem kukorica, és erre hiába szeretnének sokan silókukoricaként tekinteni, ez attól még egy fűféle és beltartalmi értékei is inkább a szántóföldi fűre hajaz. Egy olyan „fűre” ami biztonsággal vethető és termeszthető ellentétben a silócirokkal abban az időszakban mikor, nincs más alternatíva amiből 110 nap alatt 30 tonna takarmányt realizálhatunk hektáronként. Próbálkoztunk természetesen a kukoricával is, de azt ilyen talajművelési módszerrel nemhogy nem biztonságos, hanem esélytelen ebben az időszakban, vagyis másodvetésként termeszteni. 

Egy rövid kérdés még a termesztési költségeket tekintve, van e különbség a silókukorica és a BMR Gold X termesztési költségei között?  

Igen. Számításaink szerint de természetesen ez csak a mi körülményeinket tükrözi a BMR költségei ezzel a technológiával termesztve a nagy számok törvényei alapján mondhatjuk 70%-a csupán a hagyományos silókukorica termesztésnek. 

Ezek szerint akkor a jövőben is tervezed a BMR típusú silócirkok termesztését és hasznosítását? 

Mindenképpen. ,.. és nyitottak vagyunk további BMR fajták kipróbálására akár a nem hímsteril fajtákat tekintve, mint például az Arigato BMR amely teljes értékű bugát fejleszt így magas keményítő tartalma miatt akár más hasznosítási irányokban is gondolkodhatunk a telepi TMR -be beillesztve akár egyéb tejelő csoportoknál is. 

Bodó Gergő - Berek-Farm Kft.

Szabó Béla - ViTAL-FEED Kft.


Széchenyi 2020 pályázati logó