Lucernát és füvet...... A gondolkodásmód új generációja a takarmányozásban

Lucernát és füvet...... A gondolkodásmód új generációja a takarmányozásban

Amikor új lucerna vetésen gondolkodunk, automatikusan a területünk tisztán és kizárólag lucernával történő bevetése jut eszünkbe.

Mi a Vital-Feed-nél úgy gondoljuk itt az ideje, hogy felsoroljunk néhány olyan előnyt, miért is érdemes az új vetésterületeinket úgy tervezni, hogy fűmagot is tartalmazzon a vetőmagkeverék.
  1.  A fű vetőmag olyan területeken is életképesen fejlődésnek indul ahol a lucernának nehéz adaptálódni.
  2. A fű gyors és erélyesebb növekedése nagyon hamar kitölti a foltokat, megöli a gyomokat, így az már az első növedék esetében biztosítja a nagyobb hozamot és a magasabb perzisztenciát.
  3. A fű- lucerna keverék minősége, így emészthetősége sokkal lassabban romlik az idő előrehaladtával, és majdan a későbbi kaszálások között is, hiszen a fű újrasarjadása elsősorban “levelet tartalmaz” ellentétben a lucernával.
  4. A fű sokkal kevésbé szenved kárt a betakarítás, növényvédelem és a tápanyag utánpótlás során a gépek taposása következtében.


A fű lucerna keverékek takarmányozási szempontból is számos előnyt hordoznak:

  1. A fű- lucerna keverék emészthetőségi adatai sokkal közelebb állnak a szarvasmarha igényeihez, mint a tiszta lucernáé, hiszen az energia és fehérje összetétele sokkal kedvezőbb a keveréknek.
  2. A fű olyan potenciális előnyöket biztosít a keveréknek, mellyel a keverék magasan felülmúlja a gabonaszenázsok emészthetőségét.
  3. A fű és lucerna “keverék szenázs” etetése mellett csökkenthető az acidózis veszélye anélkül, hogy csökkenne a tejtermelés, hiszen lényegesen kevesebb emészthetetlen rostot viszünk a takarmányadagba.
  4. Legelőkeverékek esetében sokkal alacsonyabb a felfúvódás veszélye.
  5. Kombinált vetés eredménye az optimális fehérje/szénhidrát arány.
Természetesen keverékek összeállításánál, a telepi “management” a felhasználási –hasznosítási irány, a legkülönbözőbb variációkat kínálja számunkra az elérni kívánt eredmény vonatkozásában.
A különböző keverési arányok a fajok és fajták választásánál, az egy hektárra eső növények számát tekinthetjük kiindulási alapként.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a keverékben minimum 85-15 arányban kell szerepeltetni a lucerna-fű keverékét, hogy a kívánt agronómiai hatást elérjük.
Takarmányozási szempontból a legelőnyösebb a 60-40 arány beállítása, mely keverék 60% lucerna vetőmagot és 40% fű vetőmagot tartalmaz.
Mint ahogy említettük a felhasználási irány és az intenzívebb igények/szenázs beltartalom elérése lehetőséget kínál számunkra egy ebben az esetben ideálisabb 60-20-20 vagy 60-30-10 arányú lucerna-fű- here keverék összeállítására.

Mivel a különböző növényfajok vetőmagjai nagyon különböző méretűek lehetnek, valamin a súlyuk is nagyon eltérő, így a leg- fontosabb a keverék összetételének nagyon precíz megválasztása. Nem elég a fajokat megválasztani csupán, de komoly odafigyelést és tapasztalatot igényel az egyes fajták megválasztása is. A Vital-Feed Kft. és a DLF Seeds&Science több évtizedes tapasztalattal rendelke- zik a vetőmagkeverékek ilyen irányú kialakítása területén. (CUTMAX és MEDOWMAX keverékek)
Mindezek mellett rendkívül fontos szempont a vetésidő helyes megválasztása, hiszen a fűmagvak fejlődéséhez és csírázásához 15 fokkal alacsonyabb hőmérséklet is elegendő a lucernához képest.
Tehát a hőmérséklet szempontjából a legideálisabb vetésidő a tavasz közepe, valamint a nyár vége, és a kora ősz.
A növényvédelemi szempontból ezen keverékek vetése esetén jó- val költséghatékonyabban járhatunk el, mivel a fű gyors (festulolium fajok) fejlődése miatt nagyon hamar összefüggő talajtakarót biztosít elnyomva a nemkívánatos gyomokat.
Betakarításnál kétségkívül az első kaszálásnál szembetűnően nagyobb lesz a fűhozamunk a keverék esetében, ami számos már említett és tapasztalt pozitívummal jár.
Kaszálás után a füvek “újrasarjadása” a keverékben nagymérték- ben függ a fű fajától és fajtájától.
Vannak fűfélék melyeknek nyáron nagyon alacsony a növekedési erélyük még ideális csapadékviszonyok mellett is, így célszerű olyan fajokat választani amelyek ebben az időszakban is komoly növekedési eréllyel rendelkeznek.
Ilyenek például a csenkesz fajok, a csomós ebír, és a különböző festulolium fajok melyek lehetnek akár csenkesz alapú akár perje alapúak (felhasználási irány függvényében).
Az egyes fajok megválasztása tehát a legfontosabb tényező, különös figyelemmel arra az esetre, ha széna készítés is szerepel terveink között.
Ilyenkor a későn érő fűfajtákat kell választani a keverékekben, hiszen ezek növekedési erélye közelít leginkább a lucernáéhoz (GRAZEMAX KEVERÉKEK).
Ne felejtsük, hogy a tápanyag utánpótlásnak is rendkívül nagy jelentősége van a lucerna- füves keverékek arányának fejlődésének eltolódására.
Amennyiben a talaj nitrogénben gazdag, úgy a füvek növekedési erélye magasabb lesz, míg ha foszfor és kálium van túlsúlyban akkor a lucernának kedvez.
Tápanyag utánpótlás szempontjából nagyon fontos tényező, hogy az újonnan telepített lucernás fűkeverékeink vetésterületén a talajaink pH értékét szigorúan 6 vagy magasabb pH szintet tartsuk.
Természetesen azt, hogy a lucernát önmagában vagy keverékben vetjük, a felhasználási cél határozza meg, de a felsorolt előnyök tükrében bátran kijelenthetjük, hogy a különböző arányú lucerna-fű-here keverékek a kérődző állataink takarmányozásának legoptimálisabb és alapvető takarmánybázisát képezik.
Kérem, helyezzünk hangsúlyt az elhangzottakra mielőtt új telepítésbe kezdünk!