Talajjavítás hozamfokozással! A leghatékonyabb megoldás: a KALCIS MAG termékcsalád

Talajjavítás hozamfokozással! A leghatékonyabb megoldás: a KALCIS MAG termékcsalád

Napjaink fontos növénytermesztési technológiai problémája, talajaink elsavanyodása

Okai elsősorban

(részletek…)

  • Az intenzív műtrágyahasználat globális méretekben való használata, ami rendkívüli módon savanyítja a talajokat. A kationok, pozitív ionok (tápelemek) nehezítik a Ca felvételét, így a K, Mg, NH₄ túltrágyázása növeli a Ca hiányt, és relatív hiányt okoz.
  • A szervesanyag tartalmú folyadékok ammónia nitrogént visznek a talajba.
  • Nitrát kilúgozódás.
  • Biológiai aktivitás és szén mineralizáció.
  • Savanyodás a gyökérzónában, különösen a hüvelyes növényeknél magas.
  • Savas esők szennyező hatása (ipari üzemek, erőművek, belsőégésű motorok...) vagy savas vizek elvezetése esők, valamint a műtrágyák savanyító hatását közömbösítő mennyiség 300-750 kg/ha CaCO₃ lehet.
  • Nitrát veszteség, párolgáson keresztül.
  • A kimosódó mész éves mennyisége 200-400 kg/ha CaCO₃, de homoktalajon, 500 mm éves csapadék, öntözés esetén meghaladja a 700-800 kg/ha-t.
  • Éves szinten 500-1500 Kg/ha CaCO₃ veszítünk.
  • A nagyüzemi cukorrépa termesztés 15 éve országosan megszűnt, mésziszap hiánya.


A SAVANYODÁS HATÁSA A NÖVÉNYI KULTÚRÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

(részletek…)

  • 5,5 pH alatt az alumínium és mangán toxikus mértékig is felszabadulhat.
  • A növény tápanyagfelvétele a pH csökkenésével együtt csökken. Alacsony pH értéken a talaj termékenysége korlátozott.
  • 5,5 pH értéken a kijuttatott tápanyagnak csak kb. 1/3-a érhető el a növények számára.
  • Egy 170-180 kg/ha dózissal búzára kijuttatott ammonium-nitrát esetén 120 kg/ha veszteség is jelentkezhet.
  • A savanyodás a kalcium kimosódásához vezet, amely a talaj szerkezetet instabillá teszi.
  • Csökken a talaj nedvességmegőrző képessége, ezzel együtt fokozódik az aszálykárok mértéke és a gyomosodási hajlam nő.
  • A legelők takarmányozási értéke a csökkenő fajgazdagság és alacsonyabb hozam miatt mennyiségileg és minőségileg is romlik.


MIÉRT FELELŐS A NÖVÉNYEK SZEMPONTJÁBÓL A KALCIUM?

(részletek….)

  • aktív részese a fehérjeképződésnek, szinte az összes anyagcsere-forgalomnak
  • sejtműködésben, sejthártya kialakulásban, vázszerkezet képzésben
  • közismert az enzimaktiváló szerepe • levelekben, idősebb részekben nagyobb mennyiségben felhalmozódik
  • a kálium hatásait kiegyenlíti, kompenzálja


A hiányt jellemzően kiváltó közvetett okok közül tehát az egyik, hogy az idős levelek általában felhalmozzák, megkötik a kalciumot, és a fiatal, gyorsan növekedő részek nem kapnak eleget. A másik gyakori ok, hogy a párologtatás akadályozottsága és a vízforgalom korlátozottsága miatt, a Ca szállítás elégtelen, és ugyancsak hiányzik a növekedésben lévő részekből a megfelelő mennyiség. A hiánytüneteket ezért mindig ezeken a helyeken találjuk meg. Gyökércsúcsokon, hajtáscsúcsokon, levél széleken és terméscsúcsokon. Pontosan ott ahol a növény növekedése, tehát a hozam mennyisége megmutatkozik (a Ca hiány lesz a veszteség alapja).

MIÉRT A LEGHATÉKONYABB A KALCIS MAG TERMÉKCSALÁD?

A felszívódásának hatékonysága - 10 x hatékonyabb hasznosulás, mint a mészkőlisztnél - a múltjában rejlik!

(részletek….)

Egy kis történelmi előzmény:

A kréta kor:

A krétát külön időszakként először Jean d’Omalius d’Halloy belga geológus írta le, a Párizs-medencében levő emelet felhasználásával, 1822-ben. Neve, amely a kréta jelentésű latin creta szóból ered, arra utal, hogy a kontinentális Európában és Nagy-Britanniában (beleértve Dover fehér szikláit is) nagy mennyiségben találtak ebből az időből származó (tengeri gerinctelenek vázának kalcium-karbonát lerakódásából, főleg kokkolitból álló, laza mészkövet, a krétát. Ugyanebből a szóból származik Krétaszigetének neve is. (Forrás: Wikipédia)

Hogyan fest Magyarország talajainak kémhatása:


TUDOMÁNYOS ALÁTÁMASZTÁS A KRÉTAKORI CALCIT KELETKEZÉSÉRŐL

Érdemes végig olvasni!

Megoldódott a korall-rejtély?

Egy amerikai kutató rájött, a Kréta kor elején miért tűntek el az ősi tengervízből a korallok, majd a földtörténeti kor végén, miért jelentek meg ismét. Egy végzős diák a Johns Hopkins egyetemen talán megoldott egy olyan rejtélyt, mely a tengerbiológusokat és paleontológusokat évek óta lázban tartja: Miért tűntek el a Kréta kor - mintegy 10 millió évvel ezelőtt - kezdetén a korallzátonyok, és miért csak annak végén, 35 millió évvel ezelőtt jelentek meg ismét? A lehetséges magyarázat így hangzik: Az ősi tengervíz alacsony magnézium-kálcium aránya ezen közbenső korszak alatt megnehezítette a tengeri élőlények életét - melyek vázukat főként ásványokból, úgynevezett aragonit - hévizes, üledékes módon képződött, többnyire fehér színű ásvány - kalcium karbonátból építik fel - abban, hogy azok óriási zátonyokká terebélyesedjenek. Justin Ries doktorandusz kutató szerint tanulmánya megadja a választ a kérdésre. A lényeg, hogy a Krétakori tengervíz kémiai összetétele nem támogatta igazán az argonit ásvány kiválasztását, melyből a korallok létrehozzák vázukat. Sőt mi több, úgy tűnik az ifjú kutató tanulmánya azt sugallja, hogy a krétakori korallok majdnem biztosan testük egy részét kalcitból építették fel. Ez nagy áttörés, mivel régebben azt hitték, hogy ezek a szervezetek az idők folyamán sem változtatták vázuk ásványi összetételét. Ries két hónapot töltött azzal, hogy a modern korallok három faját olyan tengervízben bírja növekedésre, melyet hat különböző kémiai összetétellel hozott létre. Ezek mind a korallok geológiai történelmét végigkísérő tengeri vegyületek voltak. A tengervizet Lawrence Hardie föld és bolygókutató professzor „receptjei” szerint állította össze. A professzor nemrégiben fedezte fel, hogy a magnézium-kalcium molekuláris aránya a vízben 1,0 és 5,2 között ingadozott az elmúlt mintegy 540 millió évben. Mindennek oka a feltörő magma és a tengervíz között fellépő kémiai reakciók lehettek. A mesterséges tengervizekhez különböző sókoncentrációt adtak, amit Hardie számított ki. Ries azt akarta vizsgálni, hogy a modernkori korallok, hogyan válaszolnak az ősi magnézium és kalcium szintekre, ugyanis ezek a vegyületek, a szénnel és oxigénnel egyetemben szerves alkotórészei vázuknak. Ami még fontosabb, hogy ezen két vegyület aránya határozza meg, hogy aragonit vagy kalcit ásvány alakul-e ki. A 10 tartályban lévő tengervíz elegyeket korall töredékekkel töltötte meg - a töredékeken polipkolóniák éltek - ezek olyan apró, milliméteres állatok, melyek a nagyobb korallokat és zátonyokat létrehozzák. Ries úgy készítette fel a polipokat a kísérletre, hogy egy hónapos „hozzászokási” időt adott nekik, modern tengervízben. Majd fokozatosan módosította a tartályok vegyi összetételét, míg azok nem hasonlítottak a receptekben leírt ősi tengervízhez. Az állatkák kémiai sokkját elkerülendő, Ries lépésenként szoktatta hozzá őket az új elegyhez. Ez volt a projekt legkockázatosabb lépése. Már rengeteg kudarcba fulladt kísérleten voltak túl, mire sikerült a korallokat életben tartani, és megfigyelni azok növekedését és az ősi vízben történő ásványosodását. A korallok speciális fények alatt növekedtek, melyek valódi napfényt szimuláltak úgy, hogy a napkeltéhez és napnyugtához mérhető hullámhosszú fényt bocsátottak ki. Ries a növekvő korallokat plankton részecskékkel etette, és állandóan figyelte a tartályok pH értékét - valamint az olyan vegyületek szintjét, mint stroncium, jód, mangán és vitaminok. A kísérlet két igen fontos dolgot fed fel a korallokkal kapcsolatban. Az egyik, hogy a korallok ősi tengervízben kifejlesztett váza sokban különbözik modern társaikétól. Az úgynevezett Krétakori tengervíz 35 százalékban kalcit ásványból építette az állatok vázát, míg a modern korallok 100 százalékban aragonitból állnak. Ez azt sugallja, hogy a korallok váza a geológiai változások során fokozatos változáson esett át. A másik, hogy a tanulmány bebizonyította, a Krétakori tengervízben fejlődő korallok sokkal lassabban növekedtek, mint modernkori társaik. (Forrás: Tudomány, 2004.12.28.)

KÖLTSÉGMAGTAKARÍTÁSI ELŐNYÖK A KALCIS MAG HASZNÁLATÁVAL:

  • kevesebb mennyiség (szállítási, rakodási és kiszórási költségmegtakarítás),
  • más műtrágyákkal együtt használható,
  • granulált, pormentes szemcseméret,
  • egész évben folyamatosan használható a növények vegetációs fejlődése ütemében,
  • nedves körélmenyek között is szórható,
  • azonnali reakciókészség és elhúzódó felszívódás is egyszerre,
  • felületi kiszórással is hatékonyan alkalmazható (legelők, kaszálók, szántóföldi kultúrák stb.),
  • plusz makro és mikro elem bevitele növényi kultúrák igényeinek, talaj hiányok pótlásának megfelelően (Mg, Se, S adagolása),
  • a talajélet újraindítása a legegyszerűbb anyaggal,
  • a takarmányok Ca tartalmának növekedésével, az állatok takarmánymész felhasználása jelentősen csökkenthető, (20 kg siló, 10-15 kg szenázs 1-2 g Ca növekedés esetén 15-30 dkg takarmánymész szárazanyag helyét takarítja meg és növeli az adag koncentráltságát)
  • felszívódása és hasznosulása hatékonyabb (növényi sejt szinten oldott Ca++)


A tapasztalat bizonyít!